Táskákról
Néhány jó tanács a legmegfelelőbb táska kiválasztásához:
1. A táska mindig azonos színcsaládba tartozzon az éppen viselt cipővel.
2. Elegáns nő nem visel sötét cipőhöz világos táskát, és világos cipőhöz sem sötét táskát.
3. Alkalmi megjelenéshez minél kisebb táskát válasszunk.
Táskatörténet
200 évvel ezelőtt, ha egy nő egy táskával díszelgett, az legalább annyira sokkoló volt, mintha kilátszott volna a bugyija.
Az It-Bag a 21. század vágya, nem csak a szupermodellek és a hírességek akarják birtokolni, hanem a dolgozók nők is az élet minden területéről.
(It-Bag: egy szezonra szóló táska. A kifejezést az 1990-es évek elején találták ki, amikor olyan gyorsan jöttek az újabb és újabb tervezésű táskák, hogy a következő szezonra már másikat vásároltak a nők. A divattáskákra azt mondták. IT IS BAG, ami a következő szezonban már IT IS N’T BAG lesz. Ezért maradt fent ez a kifejezés a jövő és menő kiegészítőkön.
Manapság ezek a táskák néha többe kerülnek, mint egy nyaralás vagy egy autó – de mi mindannyian meg akarjuk kapni őket. )
De miért gondoljuk a táskákat annyira kívánatosnak?
Részben, mert különleges kinézetet biztosítanak, elárulják a táskát birtokló nő státuszát, a divatstílust, amit követ, és árulkodnak az anyagi körülményeiről is.
Kétszáz évvel ezelőtt a nők szinte csak a háztartásnak éltek, és a személyes dolgaiknak elég volt egy pénztárca, amit a ruhájuk alá tudtak rejteni.
A vonaton vagy hajón való közlekedés robbantott az utazással kapcsolatos kiegészítők piacán: divatossá váltak a bőröndök, a ruhaládák, a kalap- és cipős dobozok, valamint a bőrből készült kézitáskák.
És akkor, amikor a nők elnyerték az anyagi függetlenséget, a kézitáska-ipar felvirágzott, és korábbi lenézett státuszára, alacsony származására gondolva fantasztikus karriert futott be.
A megfelelő táska eléggé mély, így sok dolog elfér benne. Jellemzője, hogy van benne titkos zseb is, ezzel szintén valami személyeset nyújt tulajdonosának.
Amikor a kézitáska prototípusát a 18. század végén elkészítették, ennek már retikül formája volt
Abban az időben, ha egy nő azzal parádézott, hogy személyes holmiját látható zsebben teszi közszemlére – nos, ez sokkoló volt. Ennek eredménye volt, hogy a retikülöket megalkották.
Néha a kézi táskák szexuális jelentést is hordoztak.
Manapság viszont a táskákat nem kötik össze az örömlányok munkájával, és nem kapcsolódik hozzájuk szexuális felhang.
A táska a nő számára túlélőcsomag: tartalmazza mindazt, ami a mindennapokhoz szükséges az urbánus dzsungelben: mobil telefont, tampont, púdert, pénzt és kulcsokat, hajlakkot, laptopot, rúzst, rágógumit, óvszert, egy váltás harisnyát, esetleg bugyit.
Ennek eredményeképpen a táska misztikus és érinthetetlen maradt: nagyon sok férfi szerint bonyolult dolog felmérni, miféle szenzációs és titkos dolgokat tarthat egy nő a kézi táskájában, és egy férfi soha nem sértené meg a magánéletnek ezt a szféráját.
A legtöbb nő üresnek érzi magát, ha nincs nála táska.
Ez a trend járult hozzá a táskaipar őrületes fejlődéséhez az elmúlt tíz évben. 2006-ra egy tanulmány szerint az eladott táskák száma kétszer akkora volt, mint az eladott ruháké!
Egy másik alapvető jellemzője az It-Bag-nek természetesen a csillogás. Egy-egy táskamárka ugyanis köthető egy-egy hírességhez.
1994-ben Lady Dior táskája vált szenzációvá, miután Diana hercegnő ilyet hordott azt követően, hogy külön költözött Károly hercegtől. Ez pedig már a luxus-csábítás volt, arany színekkel. Tulajdonosát komoly nőnek vélték, aki ragyogó és kifinomult.
A táskaipar marketingje világos: elkerülhetetlen szerepet akarnak játszani a nők életében.
A nők természetes versenyképessége, persze, világosan menedzselhető a csúcs táskatervezők által.
2005-ben Alexander McQueen óriási izgalmat okozott a vásárolók körében azzal, hogy piacra dobta Novak nevű táskáját, amelyet Kim Novak, a legendás szőke színésznő után nevezett el.
Ezt követően nyilvánosságra hozta, hogy a táska limitált létszámban kapható: csupán 200 darabot készítettek belőle. A Novak hihetetlenül ritka divattrófeának számított rövid időn belül, és már azelőtt eladták mindet, hogy a várólistát összeállították volna.
Egyébként a gyártók gyorsan felismerték, hogy még a magas ár sem riasztja el a vevőket, sőt. Egy It-Bag ára minél magasabb, annál jobb.
És most láthatjuk: van olyan táska, aminek több mint 1000 angol font (359 285 forint) az ára, és nem úgy tűnik, hogy itt az árak megállnának.
De amíg az It-Bag-ek jönnek és mennek, csak egy maroknyi táska marad időtlen. Az emblematikus táskákat nem csak hogy feltűnőre tervezték, hanem magukon hordozzák annak a korszaknak a jegyeit is, amikor készültek, mint például a legendás Chanel 2.55, amelyet 1955-ben mutattak be. A neve is arra az évre és hónapra utal, amikor piacra dobták.
Egy emblematikus táska magáénak tudhatja azt a státuszt, amelyhez nem szükséges ravasz marketing stratégia, sem hagyományból adódó pedigré. Hiszen a minőség és a mesterségbeli tudásból adódik, hogy ezek a táskák egy évtizeddel később is táskák maradnak, s úgy néznek ki, mintha tulajdonosuk első alkalommal fogná őket a kezében.
És ez az, minden igazi táskaimádónak, ami nem mérhető pénzben.
